2008. december 13., szombat

Nem kell mosogatni!


 

Na jó, nem sokat! Ismét egy egyszerű kis étel, amihez egy edény elég.

 

Aszaltszilvás-boros csirke gnocchival

 

Hozzávalók:

Étolaj

1 vöröshagyma

2 csirkemell (felszeletelve)

10 dkg aszaltszilva

Pulyka fűszerkeverék

2 dl maradék fehérbor, ugyanennyi víz

1 csomag gnocchi

 

Olajon megpárolom a hagymát, jöhetnek rá a csirkeszeletek. Felöntöm a borral és a vízzel, elegáns mozdulattal beleöntök valamennyi „Pulyka” fűszerkevéreket, beledobom az aszaltszilvát, és fedő alatt elrotyog. Ha puha (kb. negyedóra), kicsit leveszem a fedőt, hogy besűrűsödjön a leve, majd beledobom a gnocchit. Ezt nem kell külön kifőzni, a szaftban megpuhul 2 perc alatt. Mennyei, enyhén karácsonyi hangulatú egytálétel, a lágy gnocchik magukba isszák a pikáns, savanykás szaftot...

 

Előételnek salata capreset ettünk, de olyat a hülye is tud…




Amerikai palacsinta


 

Jártatok már Amerikában? Csuda dolog ott a reggeli. Egyik része a mienknél kisebb, vastagabb palacsinta, amit juharsziruppal locsolnak meg. Itthon állítottam elő, egy Nők Lapja Café receptből, innen a hozzávalók szokatlanul pontos mennyisége.

 

Hozzávalók:

• 3 tojás

120 g finomliszt

• egy vaniliáscukor

• 1 púpozott kávéskanál sütőpor

1,5 dl tej 

• 1 csipet só

• étolaj

• Egy felszeletelt banán, aszalt áfonya, mandulaszeletkék


A tojássárgáját a liszttel, sütőporral, tejjel kikevertem, majd a sóval kemény habbá vert fehérjéket is hozzáadtam. A palacsintasütőbe egy adag tésztát öntök (jó sűrű). Ha szilárdulni kezd, a banánt, áfonyát, mandulát a nyers felére szórom, majd egy lapáttal megfordítom. A másik fele már gyorsan megsül.

Juharsziruppal meglocsolva, Starbucks kávéval ittuk…

 

És ezúttal ismét a férjem fotózott…

2008. november 23., vasárnap

RESZELŐT ELŐ!


Ehhez az ételhez sem kell más, mint némi maradék a hűtő aljából, és egy jó reszelő, utóbbi sokat lesz használatban. (Állítólag a modern konyhai robotgépek már tudnak sajtot reszelni, de nekünk nincs ilyen úri huncutságunk.) Szerintem mennyei vacsora, kívül ropogós, belül lágy, a fokhagymás szósz remekül illik hozzá… Szóval, könyökre fel!

Cukkinilepény fokhagymás mártással


Először is a nagylyukú reszelőn lereszelek

1 kis cukkinit,

3-4 hámozott krumplit,

Maradék sajtocskát,

de répa is mehet bele

(vagy bármilyen zöldség)

Apróra vágott sonka is kerülhet bele.

Beleszórok fél zacskó sütőport,

2 tojást

Sót, borsot, szerecsendiót, tárkonyt (vagy bármit)

Pár kanál joghurtot

Kb. 20 dkg lisztet.

Pár löttyintésnyi olajat. (Ha van otthon maradék libazsír, az is jó!)

Összekeverem a masszát, majd kanállal nagyobbacska halmokat fektetek egy tepsibe (mondjuk tepsinként 5-öt), és előmelegített sütőben vagy 40 percet sütöm. Mikor piros a teteje, jó lesz.

Ezalatt elkészítem a joghurtmártást (nem nagy kunsztJ:

Kb. 3 dl sima joghurtba belekeverek sót, provanszi fűszerkeveréket, egy-két gerezd reszelt fokhagymát. Ha maradt még sajt, az is mehet bele. A kész lepénykéket ezzel megkenem. Ekkora mennyiségből 4 adag lesz, én a felét szoktam kisütni aznap, a massza felét elteszem a hűtőbe és másnapra is lesz jó vacsora.

(A fotókat kivételesen a ház ura készítette, és ő tekerte fel a lepénykéket is.)

2008. november 9., vasárnap

Gyerekkori emlék: a szendvics



Egy idő után minden közösség kialakítja a saját rituáléit. A gasztrobloggerek most körkérdésekkel bombázzák egymás. Engem ketten is (Citromfű és Gabriella) felkértek, hogy írjam le egy gyerekkori emlékemet. Azért késlekedtem, mert egy fotót is akartam hozzá csatolni, de azt majd később.


 

Az emlék röviden: gyerekkoromban sose tudtuk abbahagyni a játékot a kertben a szomszéd gyerekekkel, az evés kedvéért meg különösen nem. Így aggódó anyám egy idő után általában megjelent egy tálca szendviccsel, amit a gyerekek gyorsan eltüntettek. Azok is, akik otthon nem voltak hajlandók enni.

 

Mint a blogomból kiderül, odahaza többnyire nem parizeres kenyeret szoktam enni, de ha a zord külvilágban van dolgom, néha viszek magammal egy jó házi szendvicset. Olyan ez, mint a hamuba sült pogácsa. És az útközben kapható ki-tudja-mi-van-benne gyorskajákkal szemben tutira finom, egészséges és az van benne, ami én tettem bele. Általában egészséges barnakenyér, vékonyan kent vaj, sonka, sajtszelet, saláta, gomba és valamilyen gyümölcs. Egy ilyen szendvics a legridegebb reptéren is az otthon melegét sugározza. 

A nagyi főztje nyomában – I. rész



Ahogy írom a blogot, gyakran jutnak eszembe a nagymamáim süteményei. Sajnos, az eredetit már jópár éve nem kóstolhatom, de emlékeimből megpróbálok rekonstruálni néhányat. A rácsos sütit Nagyi csinálta gyakran, talán ezt hívta „Bohóc szeletnek” is. Egy hasonló receptet az ő Horváth Ilona szakácskönyvében is találtam, és a neten többen titulálják Bohém szeletnek is ezt a kis linzert. Kinézetében hasonlít Nagyiéra, bár az övében a tészta valahogy ropogósabb lett, mint nekem. Majd még kísérletezek. Igaz, én kapásból variáltam rajta és barna lisztet is tettem bele, amit szerintem Nagyi nem.

Másik különlegessége a sütinek, hogy igazi családi koprodukcióban készült: Nagyi receptje, anyám baracklekvárja, apám diója, a férjem darálta, én megsütöttem. Fuss el véle!

RÁCSOS LINZER

Hozzávalók

A tésztához

12 dkg fehérliszt

25 dkg barnaliszt

12 dkg darált dió

20 dkg porcukor

25 dkg vaj/margarin

1 csomag sütőpor

Citromhéj

Kis fahéj

 

Rávalók:

1 üveg házi baracklekvár (kb. 500g)

12 dkg darált dió

5 dkg porcukor

 

A tészta hozzávalóit összegyúrom. Kétharmadát egy tepsi aljára simítom.

Erre kenem a savanykás baracklekvárt (nem kell vele spórolni). Végül ráhintem a cukorral elkevert diót. A maradék tésztából hosszú rudakat nyújtok, amit rácsos alakban a tészta tetejére teszek. Mehet a sütőbe 25 percre és kész is. Puha, a diótól jóízű linzert kapunk, savanykás lekvárral, édes diótöltelékkel. 

Kényszerpályán főzni

Szerintem üres hűtőből, kamrában tébláboló maradékokból finom étket rittyenteni az igazi kihívás. Abban mi a pláne, ha az előre kitervelt ebédhez cédulával a kezemben bevásárolok, majd előállítom a menüt? (Na jó, azért abban is van…) De én sokkal nagyobb dicsőségnek élem meg, ha a „nincs itthon semmi” deklarálása után fél órával egy jó ételt kanalazunk/villázunk.

Ezúttal én vettem két szelet, ízetlennek bizonyuló sütőtököt, így jött az ötlet: levest főzök belőle. A szekrényben találtam egy zacskó vöröslencsét, és nemsokára kész is volt a finom zöldségkrémleves.

Sütőtökös vöröslencse-krémleves

Kb. 80 dkg sütőtök

Egy csomag vöröslencse (250 g)

Tökmagolaj

Kurkuma, koriander, bors, só

A tököt kisütöttem sütőben. A lencsét bő vízzel, sóval feltettem főni, majd beleaprítottam a tököt. Fűszereztem, majd mikor puha lett, botmixerrel turmixoltam. Tálalásnál tökmagolajat locsoltam rá.

2008. november 6., csütörtök

Két rétes





 

Az előbbi receptben fél fej káposztát írtam (utólag okos az ember), de én egy egész fejjel megpároltam, aminek a fele megmaradt. Mi legyen vele? Volt otthon réteslap, így jött a nagy ötlet. A rétesbe a maradék gomba is belement, az édes változatba pedig az utolsó birsalmák.

 A réteslap hagyományos elkészítése módja (a csomag felirata legalábbis ezt ajánlotta), hogy kenőtollal minden lapot vékonyan megolajozunk, aztán a töltelék alá meg zsemlemorzsát szórunk. Nos, se kenőtoll, se zsemlemorzsa nem volt otthon. Így újítottam, és ez se volt rossz.

 

KÁPOSZTÁS ÉS GOMBÁS RÉTES

 

Hozzávalók 

2/3 csomag (12 lap) réteslap

Félfejnyi párolt lilakáposzta (lásd fenn)

20 dkg gomba

Egy pár kolbászka

3 szelet sonka

Egy fej vöröshagyma

Olaj

Só, bors, kakukkfű, rozmaring

2,5 dl tejföl

1 tojás

fél dl olaj

Füstölt sajt

 

A párolt káposzta megvolt (lásd előbb), ebbe beledobtam a vékony karikákra szelt kolbászt, sóztam, borsoztam még (a rétesbe kicsit intenzívebb ízű töltelék való). Egy fej hagymát olajon dinszteltem, rádobtam az apróra vágott gombát, kakukkfüvet, rozmaringot, sót, borsot, kis apróra vágott sonkát. Nem kell puhára főnie.

A réteslapokból olajozás nélkül 3-at egymásra tettem, a szélére csíkban szezámmagot szórtam (zsemlemorzsa helyett). Mehet bele a káposztás töltelék. Összesen három káposztás és egy gombás rudat kaptam, ezeket szorosan egymás mellé fektettem egy nagy tepsibe. 2,5 dl tejfölbe belekevertem 1 dl olaja, egy tojást, kis sót, ezt elkevertem és ezzel kentem meg a tetejét (pontosabban inkább rákanalaztam az egészet, hogy ellepje). Kis füstölt sajtot reszeltem még rá. Mehet a sütőbe jó 50 percre!




BIRSALMÁS-DIÓS RÉTES

 

Hozzávalók 

A maradék 6 réteslap

5 szem birsalma

20 dkg dió

Cukor, szegfűszeg,

2,5 dl tejföl

Egy tojás

fél dl olaj

juharszirup

 

A birsalmát apróra vágtam, kis olajjal és vízzel és édesítőszerrel, kis citromhéjjal és pár szegfűszeggel feltettem puhulni. Szétfőnie ennek sem kell. Neki csak párosával terítettem a réteslapokat és darabos diót tettem alá. Ezt meg csiga alakban hajtogattam egy kör alakú tortaformába. A tetejét ugyanazzal a masszával kentem meg, csak ebbe só helyett juharszirup került. (cukor is jó, nyugi) Ezt is megsütöttem. Veszélyesen jó. 

Durvultunk



Előrebocsátom, hogy sosem vágytam sörfesztiválokra, a sört sem szeretem. Ez a kaja viszont egy sörsátorban is megállta volna a helyét. Kalóriatartalma már a telet idézi, hiába tombol kinn a novemberi nyár. Evés közben azt képzeljük, hogy egy téli, szabadtéri (!)  sörsátorban ülünk Németországban, ahol  csak pár gázégő melegíti az atyafiakat a mulatozásban. No meg az az étel (nem vicc, szoktak ilyet).


 

Sültkolbász velesült krumplival és birsalmával, párolt lilakáposztával

 

Fél fej lilakáposzta

Egy pár debreceni kolbász

Néhány birsalma

Pár szem krumpli

Olaj

Fűszerek

 


A káposztát vékonyra metélem, olajra dobom, cukrozom, sózom, hagyom párolódni, néha megkavarom, kis ecetet öntök rá.

Egy tepsiben elhelyezem a felszeletelt kolbászt, apróra vágott birsalmát, megmosott és felaprított krumplit. (Én krumplit nem hámozok!!!) Kis só és provanszi fűszer ment rá (nem kell elkeseredni, jó rá bármilyen zöldfűszer), meglocsoltam olajjal és bő órára magára hagytam a sütőben. Aztán a lilakáposztával tálaltam és durvultunk. A káposzta édessége, a savanykás birsalma, a csípős kolbász együtt nagyon passzolt. Épp csak sört nem ittunk hozzá.

Megjegyzés: jobb lett volna kisebb tepsiben sütni, talán jobban összeérnek az ízek. 

Zöldhagymás-diós penne (kis egyszerű tészta, ha nincs otthon semmi)


Ez a kis tésztácska a (szinte) üres hűtőből is elkészíthető. Most ugyan tele volt a hűtő, mégis erre szottyant kedvem. Azoknak, akik nem szeretik, ha a tészta ki sem látszik a rápakolt dolgoktól.

 

Hozzávalók

500 g penne tricolore

Egy csomag zöldhagyma

4 gerezd fokhagyma

20 dkg dió

Olasz fűszerkeverék, só

Olaj

Parmezán

 

A zöldhagymát megmosom, kis karikákra vágom, az olajban hevítem (pirulni nem fog) a dióval együtt. Olasz fűszerkeveréket szórtam rá, sóztam, belereszeltem a fokhagymát. A kifőtt tésztára mérem, mehet rá a parmezán. Egyszerű, nagyszerű. 

Sütőtökös gnocchi

Újabb őszi étek...

 

Hozzávalók  

30 dkg sütőtök

Olaj

3 gerezd fokhagyma

Lestyán, kakukkfű, só

Parmezán

1 csomag gnocchi


A sütőtököt meghámozom, kis kockákra vágom. Olajban megpirítom, fűszerezem, a végén belereszelem a fokhagymát, kis vízzel felöntöm, majd még 2 percre beledobom a gnocchit, azalatt megpuhul. A tányéron kap még egy kis reszelt parmezánt, és már mmmm….

2008. november 5., szerda

Kedvenc evős-főzős filmjeim (most épp nem főzök)

Mint gasztroblogger, már régóta szeretem azokat a filmeket, amikben jókat főznek és jó étvággyal esznek. Kedvenceim e műfajban:

Szeress Mexikóban!

Babette lakomája

A nagy zabálás

Gomolygó felhők

A szakács, a tolvaj, a feleség és a szeretője

L'ecsó

 

... és még gondolkodom, hátha eszembejut...

Kontrasztként olyan evős-főzős film, ami nem tetszett: 

Bella Martha (már az eredetit is nyálasnak találtam, de készül az amerikai remake-je.)

De kik azok a Lumnitzer-nővérek?

2008. november 2., vasárnap

VKF XX.: Két leves, hideg és meleg, édes és sós, régi és új


LEGÉNYFOGÓ KRUMPLILEVES

 

Pár napja krumplilevest kértem az (egyébként elég jó) irodai  menzán. Paprikától halványpiros, enyhén sós üres lében puha és ízetlen krumplidarabok úszkáltak. Én jobbat főzök! Az igazi házi krumplileves leve savanykás, fűszeres, nincs benne túlfőve a krumpli, a répa- és hagymakarikák mellett ízes kolbász- és virslidarabkákra harap a falatozó… Megmelengeti a lelket egy téli napon, helyrerakja a gyomrot és a világot.

A „legényfogó” előnevet annak köszönheti, hogy mikor a férjem először feljött hozzám, ezt főztem neki (morc téli nap volt). Nem is ment el azóta…  Egyébként máig ez a leves a kedvenc étele (és a csokis charlotte, amiről még megemlékezünk).  A leves azóta tágabb körben is bizonyított: egy síelésen állítottuk elő, 40 literes kondérban. Zokogtak a gyönyörűségtől… és a fájdalomtól, mert másnap reggel indultunk haza, s ki kellett önteni a megmaradt levest.

Még egy megjegyzés: ez a leves másnap lesz igazán jó, addigra érnek össze az ízek.

 

Hozzávalók: (10 literes láboshoz)

Öt nagy fej (vagy több kicsi) krumpli

Egy nagy fej hagyma

2 szál sárgarépa

1-2 szál kolbász

2 pár virsli

Só, kakukkfű, tárkony, lestyán, mustármag

500 g joghurt

 

Nagyon egyszerű! A krumpli megmosom, (meghámozni nem kell!), felszeletelem, ugyanígy a répát, hagymát, kolbászt, felöntöm vízzel, beleszórom a fűszereket és hadd rotyogjon! Mire felforrt, nagyjából jó is, akkor még beledobom a karikákra szelt virslit és belekeverek egy nagy pohár joghurtot, ez adja savanykás ízét. Már csak várni kell egy napot és kanalazhatjuk is.

 

GESZTENYEKRÉMLEVES

 

Ez új kreáció, az ősz jegyében.

 

Hozzávalók:  

30 dkg gesztenye

2 dl fehérbor

Szegfűszeg

Juharszirup

3 tojássárgája

mazsola

 

A gesztenyét héjastul megfőzöm. Meghámozom (ez jó sokáig tartott), 2dl vízben és 2 dl fehérborban felforralom pár szegfűszeggel. Botmixerrel összeturmixolom (pár gesztenyét kihagyok), és belehabarom a tojássárgákat. Bedobom a mazsolákat. Lehűtve, juharsziruppal édesítve tálalom (esetleg tejszínhabbal).

 

2008. október 25., szombat

Birsalmás marharagu





 Ebben nincs füge!!! Ráfordultunk a birsalmára… Savanykás ízétől remek zamata lesz ennek a fogásnak. Legközelebb, ígérem, bepácolom egy napra főzés előtt a húst – okuljatok a hibámból…

 

Hozzávalók: 


5 birsalma

40 dkg marhahús (pl. felsál)  

1 vöröshagyma

Olaj

Só, bors, kakukkfű, lestyán, mustármag

 

A húst felszeletelem, kiklopfolom (a fűszerekkel és egy kis tejjel meg olajjal egy napra a hűtőben kellett volna hagyni, hogy puhuljon, sajnos ezt elmulasztottam). A hagymát olajon megpirítom, mehet rá a hús, az apróra vágott birsalma (meghámozni nem kell), és a fűszerek. Vízzel felöntöttem, fedőt rá, és hadd rotyogjon, amíg puha nem lesz… Köretet lusta voltam csinálni hozzá, de pár szem maradék pogácsával is lecsúszott.

 

Variációk:

-         mehet vörösbor is a szaftba

-         kevésbé lusták valami burgonyakorkett/zsemlegombóc jellegű köretet is készíthetnek

-         mehet bele gomba

-         vagy bármilyen más gyümölcs

-         vagy bármilyen más hús (lásd a mottótJ

2008. október 24., péntek

Fügés-birsalmás gyümölcskenyér






 Még volt otthon egy kis füge… Eközben beindult a birsalma is. Ezek mind házi biotermények, a természetre jellemző irracionalitással: két hétig terem, de akkor több tonna, el kell gyorsan fogyasztani. Pedig mennyivel egyszerűbb lenne a szupermarketben minden héten venni mondjuk 20 dkg fügét!

Birsalmából egyrészt kaptam 3 kilót az ismert forrásból (szüleim), másrészt Nagymama megdobott egy több éves, beszáradt birsalmasajttal, hogy használjam el gyümölcskenyérbe. Ezek kerültek most bele. A receptet a Mindmegetté-ről loptam, de szokás szerint annyit változtattam, hogy szülőanyja sem ismerne rá.

 

Hozzávalók:  

-                                 25 dkg margarin

-                                 25 dkg cukor, vagy megfelelő édesítőszer

-                                 8 tojás

-                                 30 dkg barnaliszt

-                                 20 dkg fehér liszt

-                                 1 csomag sütőpor

-                                 1 evőkanál reszelt citromhéj

-                                 10 dkg dió

-                                 egy deci rum

-                                 20 dkg füge felszeletelve

-                                 20 dkg birsalmasajt apróra felszeletelve

-                                 10 dkg birsalma apróra vágva

 

A birsalmasajtot és a diót locsoljuk meg a rummal. Tegyük félre állni. A margarint keverjük habosra a cukorral és a tojásokkal. (Habosra nekem sose megy, beérem egy közel homogén trutyival.) A lisztet keverjük össze a sütőporral és a lereszelt citromhéjjal majd adjuk a vajas masszához. Jó alaposan keverjük össze. A gyümölcsökre szórjunk 2 evőkanál lisztet, és jól forgassuk bele, hogy a gyümölcsök ne süllyedjenek majd le a tészta aljára. Keverjük bele a gyümölcsöket a tésztába. Kivajazott és liszttel kiszórt tepsibe öntsük bele a tésztát, és előmelegített sütőben /kb. 200 fok/ süssük meg 40 perc alatt.

 

A végeredmény rengeteg, nem túl édes, ropogós tészta, amiben savanykás gyümölcsdarabok és a dió váltakoznak. (A füge eltűnik a tésztában.)

 Variációk:

  • Bármilyen szárított gyümölccsel és dió-, mogyorófélével jó
  • Apróra vágott étcsokit is beletehetünk.

2008. október 23., csütörtök

Füge étcsokoládé-bevonattal



Még mindig füge! Elnézést mindenkitől, akinek ez kb. olyan luxus, mintha minden reggel kihalásznék pár kiló kaviárt a halfarmomról…

A jó hír, hogy megtaláltam azt a módozatot, amivel nekem is ízlik a nyers füge! A megoldás: a gyümölcs zsenge növényi íze a kesernyésen édes csokoládé mellett sokkal jobban érvényesül. Remek a színe is: kívül barna, ezalatt zöld, belül pedig a piros magvak. Mennyei harmónia, mmm…

 

Hozzávalók:

-         20 friss füge

-         10 dkg étcsokoládé (Szerecsen)

 

Az apróra tört csokit gőz fölött megolvasztottam, hozzáadtam egy dl vizet, jól kikevertem, hogy folyékony, egynemű massza legyen. Ebbe mártogattam száruknál fogva a fügécskéket. Na jó, néhányat megszórtam mandulalapocskákkal… Egy tányéron megdermedtek a hűtőben és máris isteni!

Semmi baj, ha csúnyán fedi be a csoki a fügét, az ízét ez nem befolyásolja!

 

Variációk:

-         szórjuk meg lapmandulával

-         apró cukrokkal

-         mártsuk fehércsokiba.

(A birsalma csak dekoráció, de majd a következő bejegyzésben szerephez jut.)

2008. október 20., hétfő

Fügés-sütőtökös saláta



Még mindig füge...

Hozzávalók (ez nagyon nagyképűen hangzik, szóval ez volt éppen otthon, kísérletezzünk bátran)  
  • 10 dkg jégsaláta    
  • 2 szelet sonka
  • 5 dkg sülttök
  • 2 füge
  • kis parmezán
Apróra szeltem, elrendeztem egy tálon, és már kész is.

2008. október 18., szombat

Sütőtökragu török kenyéren


Az úgy volt, hogy mi másfél évig Berlinben éltünk, ahol egyrészt ősszel nagyon jó sütőtökleveseket lehetett enni, másrészt a török boltokban gyakran vettem kerek, kelesztetlen kenyeret. Talán egy euró volt egy csomag, csináltam belőle tortát is. Kellemes, puha, ízetlen ez a lepénykenyér. Most idehaza egy ázsiai boltban megtaláltam az ismerős kerek csomagot, itt már hatszázötven forint volt, de nosztalgiából megvettem.

 

Sütőtököt meg azért együnk, mert ősz van. Borzasztó egészséges ez is: gazdag B és C vitaminban, antioxidánsban, csökkenti az érelmeszesedés kockázatát.

 

Hozzávalók (2 adag lesz)  

Fél kiló sütőtök  

Egy fej vöröshagyma

Olaj

Kakukkfű

Provanszi fűszerkeverék

fokhagymapor

2 lapos kerek török kenyér

parmezán

 

A nyers sütőtököt megtisztítom, kis kockákra vágom. Az olajon megpirítom a felkarikázott vöröshagymával együtt, bőven sózom, erre még kakukkfű és provanszi fűszer és fokhagymapor került. Kicsi vízzel felöntöm és fedő alatt tíz percet párolom. A kenyérre tálalom, ráreszelem a parmezánt.

 


Variációk 

-         utólag jutott eszembe, hogy tökmagolajjal és tökmaggal még jobb lett volna

-         tehetjük főtt tésztára is, ha nem találunk török kenyeret.

Fügét mutatok



Elismerem, vannak nagyobb problémák az életben. Nálunk túltermelési válság van fügéből. Magyarországon az emberek többsége a fügét az aszalt, szárított, száraz, rágós, émelyítő formájában ismeri. Ehhez képest a friss füge zöld, belül piros magvakkal, zsenge fűízzel. Magyarországon is megterem a déli fekvésű kertekben, például a szüleimnél, akik több mázsát szüretelnek hetente. Én ráadásul nem is igazán szeretem magában, így megpróbáltam más hasznosítási módokat kitalálni.

Íme az egyik kreáció. Bár nem széles társadalmi probléma, ha netán ismerőstől kapunk friss fügét, vagy piacon tudunk szerezni, el lehet készíteni belőle ezt a karácsonyi hangulatú, romantikus vacsora nyitásaként is kiváló édes levest.

A fügének számos előnyös hatása van: káliumot és magnéziumot tartalmaz, segíti az emésztést, a szív működését, növeli a termékenységet, prosztatabántalmakra is kiváló.

FÜGEKRÉMLEVES

Hozzávalók:

15 szem füge

4 tojás sárgája

Fahéj

Szerecsendió

Szegfűszeg

3 evőkanál méz

3 dl tojáslikőr

egy marék mazsola

A fügét megmosom, a szárát levágom, és egy liter vízzel és a fűszerekkel felteszem főzni. Nem kell sokat főzni, mire felforr a víz, már puha is (és vigyázzunk az értékes ásványi anyagokra). Mézzel ízlés szerint ízesítem, majd a botmixerrel leturmixolom. A tűzről levéve a tojássárgákat gyorsan belehabarom. Beleöntöm a tojáslikőrt és kavarok rajta egyet, és beleszórom a szárától megfosztott mazsolát.

Így már jó is, de lehűtve még finomabb.

Variációk:

  • kis citromlével is ízesíthetjük,
  • megszórhatjuk tálalásnál mandulaszeletkékkel,
  • aki nem tejérzékeny, tejszínhabot tehet a tányérokban a tetejére.
  • Bátrak szárított fügével is megpróbálhatják!